Orvosi Hetilap  2004.  145. évfolyam, 23. szám, 1211–1216.

Vírushepatitis interferon-alfa kezelése során fellépő pajzsmirigybetegségek

Földes Iván dr.1, †Dávid Károly dr.2, Horváth Gábor dr.2, Osztrogonácz Henrik dr.2, Jankovics Katalin dr.2 és Tolvaj Gyula dr.2 BM Központi Kórház és Intézményei, Izotóp Osztály, Budapest (osztályvezető főorvos: Földes Iván dr.)1 I. Belgyógyászati Osztály (osztályvezető főorvos: Horváth Gábor dr.)2

Bevezetés: A különböző citokinek terápiás alkalmazása közben pajzsmirigy-működési zavarok léphetnek fel. A legtöbb ismeret eddig a vírushepatitis interferon-alfa kezelése kapcsán gyűlt össze. Célkitűzés: A szerzők vírushepatitis miatt interferon-alfa kezelésben részesülő betegekben tanulmányozták a pajzsmirigybántalom kialakulásának gyakoriságát, típusát, lefolyásának jellegzetességeit, immunológiai és szcintigráfiás jellemzőit. Módszer: 138 beteget kezeltek hepatitis C vagy B miatt legkevesebb 12 hónapig rekombináns interferon-alfával. Az IFN-a kezelés előtt a betegek mindegyikének normális volt a pajzsmirigyműködése. A pajzsmirigy funkcióját 3 havonta ellenőrizték, amennyiben működési zavar jelentkezett, akkor havonta. Eredmények: 30 betegben (21,7%) keletkezett pajzsmirigy-működési zavar, közülük 12 beteg hypothyreosisa (8,7%) maradandóvá vált. A hyperthyreosis mindig átmeneti volt. A kórlefolyást vizsgálva monofázisos (hyper- vagy hypothyreosis), bifázisos (hyper- majd hypothyreosis) és trifázisos formákat észleltek. A patomechanizmust tekintve immun és nem immun forma különböztethető meg. Következtetések: A citokinterápiák során folyamatosan ellenőrizni kell a pajzsmirigy működését. A betegeket előre fel kell világosítani arról, hogy az interferon-alfa kezelés esetleg maradandó hypothyreosist idéz elő. Kulcsszavak: interferon-alfa, vírushepatitis, pajzsmirigy-működési zavar, pajzsmirigy-szcintigráfia